A mikorrhiza és szerepe a növények életében

Menu

• Mikorrhiza egyszerű nyelven
• Meglévő mycorrhiza típusok
• A mycorrhiza előnyei
• Mesterséges mycorrhizális fertőzés
• A növények mikorrhiza gombákkal történő oltásának szabályai

A mikorrhiza élénk példa a talajgombák szimbiózisára a magasabb növények gyökérzetével. Ebből a kiadványból megismerheti az ilyen kölcsönösen előnyös együttműködés előnyeit és veszélyeit a növények életében, megismerheti a "mycorrhizás oltások" jellemzőit..

Mikorrhiza egyszerű nyelven

Az egyik ökoszisztéma elemeként a mikroszkopikus talajgombák és növények összes létfontosságú folyamata szorosan összekapcsolódik. A Wikipedia pontosan rámutat arra, hogy mi a mikorrhiza a biológiában.

Egyszerűbb és érthetőbb nyelven ez a jelenség a következőképpen írható le. A fotoszintézis során a növény növényi cukrokat termel, amelyek részben a talajba kerülnek. A glükóz vonzza a mikroszkópos mikorrhiza gombákat, mivel tápanyag-közeg számukra. A növények gyökérzetére telepedve a talajgombák különböző talajrétegekből kivont tápanyagokkal látják el a növényeket.

Ennek a szimbiotikus társulásnak az előnyei nyilvánvalóak:

1. A gombák állandó táplálékot kapnak növényi cukor formájában.
2. A növények jelentősen megnövelik a nedvesség és az ásványi anyagok talajba jutásának képességét, ami erősebbé, ellenállóbbá teszi a káros tényezőket és gombás betegségeket.

A gomba mikorrhiza egy hifa - a legfinomabb abszorbens szálak, amelyek képesek kivonni a földből a legértékesebb tápanyagokat, nedvességet, mikro- és makroelemeket. A micélium-hifák, nagy területen elterjedve, egyfajta "természetes szivattyú" szerepét töltik be, amely tápanyagokat és nedvességet szivattyúz ki a talajból. Helyette, gomba kap rendszeres étkezést növényi cukor formájában.

Meglévő mycorrhiza típusok

A hifáknak a növény gyökérzetén való eloszlásának elvétől függően a mikorrhiza háromféle lehet:

1. Endotróf, amelyben a hifák közvetlenül behatolnak a növényi sejtekbe. Az endo-mycorrhiza a symbiont gyökérzetében képződik, és emellett hasznos anyagokkal táplálja a növényt.
2. Ektrofiás, amelyben a micélium-hifák a növény gyökereit fonják össze, anélkül, hogy behatolnának a szerkezetükbe. Az eco-mycorrhiza kevésbé hatékony a növények számára, mivel több haszonnal jár a micélium számára, mivel a talajba engedett cukrokkal táplálja. Létfontosságú tevékenységük során a gombák egy speciális fehérjefajtát - a glamolint - szabadítják fel a talajba, amely elősegíti a növény gyökérzetének növekedését..
3. Vegyes (ektoendotróf). Az abszorbens rostok egyfajta fedést hoznak létre a gyökerek körül, és részben behatolnak a symbiont növény gyökérzetének sejtjeibe..

A tudósok szerint a természetben az összes növény több mint 90% -ának van mikorrhiza. A legtöbb termesztett, gyümölcs- és dísznövény endo-mycorrhizával fertőzött, ami kézzelfogható előnyt jelent a mezőgazdasági növények fejlődésében. A gomba külső mikorrhiza a legtöbb tűlevelűre jellemző, a park területén és erdőben növekvő fák gyökérzetén található meg.

A mycorrhiza előnyei

A bolygó fokozatos túlnépesedése az erőforrások és a megélhetés elkerülhetetlen hiányához vezet. Néhány évtizeddel ezelőtt a mezőgazdaság valamennyi technológiája a műtrágyák hatékonyságának növelésére irányult, különféle vegyi anyagok felhasználásával, amelyek serkentik a növények növekedését, és mesterségesen tenyésztett, rendkívül termelékeny fajtákat használnak. A tudósok szerint jelenleg e technológiák hatékonyságának határát elérték. Éppen ezért ma a mikorrhiza valódi megoldás a terméshozam növelésére az ökoszisztéma természetes képességeinek felhasználásával.

Tehát a nem patogén talajgombák mikorrhizát képeznek növényi gyökerekkel. Típustól függetlenül ez a jelenség kézzelfogható előnyökkel jár a növényekben, természetes növekedésserkentőként és erőteljes immunmodulátorként hatva rájuk. Néhány vállalat már ma is aktívan alkalmazza a növények gombákkal való mesterséges fertőzését, jelentősen növelve a hozamot drága ásványi műtrágyák és kémiailag aktív készítmények használata nélkül. Ez a módszer magas hatékonyságot mutatott, ha növényeket tápanyag- és nedvességszegény talajon termesztenek..

Közbenső következtetésként megpróbáljuk felsorolni a mikorrhiza fő előnyeit:

• a növények abszorpciós képességének jelentős növekedése;
• nedvesség felhalmozódása;
• a növény tápanyagokkal történő ellátása;
• a növények gombás fertőzésekkel szembeni ellenálló képességének növelése;
• a növekedés, a fejlődés és a termelékenység növekedése;
• a talaj szerkezetének javítása;
• a talaj savasságának csökkenése.

A fenti előnyök mellett a mikorrhizával fertőzött növények fokozottan ellenállnak egyes patogén mikroorganizmusoknak, fokozott immunitás és javult a gyümölcs minősége.

Mesterséges mycorrhizális fertőzés

Mikológusok és botanikusok szerint a gombák növényekkel való együttműködése körülbelül 450 millió évvel ezelőtt kialakult rétegekben található meg. Milyen gombák alkotják a mikorizát? Szinte mindenki azonban a különböző kultúrák helyes interakciójához szigorúan meghatározott keverékek alkalmasak, amelyek akár ehető gombákat is tartalmazhatnak..

Szinte az összes sapkagomba mikorrhiza gomba, beleértve a tűlevelű és lombhullató erdők ismert lakóit is:

• nyárgomba;
• tinóru gomba;
• rókagomba;
• gomba;
• Fehér gomba:
• olajosdobozok.

A legtöbb mérgező gomba is szoros együttműködésben él a növényekkel, nedvességgel és tápanyagokkal látja el a gyökérzetet..

Fontos megérteni, hogy a gomba nem csak egy adott növény szomszédságában terem! A helyes szomszédság elengedhetetlen a termőtestek fejlődéséhez. Gyakran előfordul, hogy a gomba és a kiválasztott növény együttműködése a nevében tükröződik: vargánya, nyírfa stb..

A parazita gombák nem alkotnak mikorrhizát. Például: taplógombák, laskagombák és mézes galóca, amelyek nem a gyökereken, hanem a növény törzsén élnek. Sokan kérdezik, hogy a sampinyonnyal mikorrhiza alakul ki? A válasz nem! Ezért könnyű mesterséges körülmények között tenyészteni, mert a gomba nem igényli egy adott fa vagy növény közelségét..

Ma már vannak olyan területek, ahol a mikorrhiza megsemmisült az ember okozta katasztrófák és a talaj vegyszerekkel történő rendszeres expozíciója következtében. A növények megsegítése érdekében a szakemberek javasolják a talaj megfertőzését mikorrhiza gombákkal, vagy a fiatal növények beoltását mikorrhiza graftokkal. A vakcina különböző növények számára adaptált talajkeverék. A mycorrhizás szubsztrátumba beletartozik a micélium, a spórák és a mycorrhizás gombák élő hifái.

Az oltást egy helyen csak egyszer és csak a megfelelő szubsztrátummal végezzük.

Ma a hazai mezőgazdasági piacon a mikorrhiza szubsztrátokat széles körben képviselik a beltéri virágok, erkélyek, virágágyások és kerti növények, zöldségnövények növekedésének javítása érdekében.

A növények mikorrhiza gombákkal történő oltásának szabályai

A spórákkal és a mycorrhiza gombákkal történő „oltást” a betakarítás után ősszel kell a talajra vinni. A legtöbb kerti növénytől eltérően a micélium a hideg évszakban nem lép nyugalmi állapotba. A téli hónapokban a gombák mikorrhizát képeznek a növényi gyökérrendszerrel. Tavasszal már láthatóak lesznek az ilyen oltások első pozitív eredményei..

A mikorrhiza oltványokat sikeresen alkalmazzák fiatal növények "állandó lakhelyükre" történő átültetésére. A micélium közelsége csökkenti a stresszt, felgyorsítja a kultúra gyökeresedését és fejlődését. A szobanövények átültetésekor a port a talaj szubsztrátumába vezetik. Ha a gyógyszert folyékony formában használják, akkor fecskendőbe kell húzni. A szuszpenziót közvetlenül a növény gyökérzónájába injektálják.

A műtrágyákat, növényvédő szereket és fungicideket az oltás után 60 napig nem szabad használni. Erre azért van szükség, hogy ne váltsa ki a micélium fejlődésének elnyomását.

Összegzésként összefoglaljuk a kiadvány eredményeit:

1. A mikorrhiza a gombák és a növények kölcsönösen előnyös együttműködésének természetes folyamata.
2. A szimbiózis jelentősen felgyorsítja a növény fejlődésének folyamatát és javítja védő funkcióikat. Növeli a mezőgazdasági növények, gyümölcsök, lombhullató, díszfák és cserjék termelékenységét.
3. A paraziták kivételével az összes sapkagomba mikorrhizát képez. A sampinyonval nem képződik a mycorrhiza és annak micéliuma. Ezért nem alkalmazható mikorrhiza vakcina alkotóelemeként.!

A kertészeti növények élő spórás készítményekkel történő beoltása jelentősen csökkenti az öntözés számát és a műtrágyák felhasználását.